Ezekkel dolgozni művészet, mi magunk is elkészíthetjük sajátunkat, de ma már ez egy külön szakma szakemberekkel, akik gondosan eltervezik kertünk külsejét. Lássuk ennek a folyamatnak a menetét. Aki kerti tavat szeretne annak fontos tudnia, hogy ennek kiépítése nem kevés energiával, fáradsággal és költséggel jár, ám a látvány pótol mindezekért. Mielőtt nekifognánk a kertrendezéshez, alapos kivitelezésre van szükség. Hiszen ha valamit egyszer már rosszul raktunk, ami később esetleg nem tetszik, nagyon nehéz újrarendezni. Dolgunkat megkönnyíti, hogy napjaink embere bármilyen eszközhöz hozzájuthat. A kínai kultúrában terjedtek el a díszkertek, kerti tavak. Hiszen a természet szimbólumai a hegyek és a tavak voltak, s ezt az ellentét ragadta meg az ázsiai embert. Nem vitatható, hogy a keleti kultúra volt nagy hatással a mai kerttervezésre, azonban meg kell említeni az iszlám hatásokat, melyek szigorú geometriai alakzataival újabb döntő befolyást mért napjaink kertjére. Gondoljunk csak az olasz, a francia, a brit középkori uralkodók pompázatos kertjeire, melyekbe hatalmas szökőkutak, vízköpő szobrok, csobogók, vízesések varázsolták lélegzetelállítóvá hatalmas udvaraikat. 

Mielőtt bárminek is nekifognánk, gondoljuk végig, mit is szeretnénk a kertünkbe, majd gondoljuk át azt is, hogyan szeretnénk. Aki kertépítőt fogad, annak könnyebb dolga van, hiszen a szakember ezernyi ötlettel, megoldási lehetőséggel áll elénk. Aki a nehezebb megoldást választja, és maga szeretné elkészíteni a remekművet, annak bemutatunk néhány stílust, ami teljesen jó kiindulópont a kezdetekhez. Ezen felül természetesen ötvözhetjük a különböző stílusokat kedvünk szerint. 

 

Sziklákkal szegett vízfelületek

Az egyik leglátványosabb, legötletesebb és legnépszerűbb módja, ha medencénk vonulatát sziklákkal, kövekkel díszítjük. Nagyon fontos, hogy minél természetesebb hatást érjünk el, hiszen semmi sem lehangolóbb látvány, mint egy szedett-vedett sziklákkal és kövekkel kirakott tó. Figyelnünk kell a helykiválasztására is, hiszen apró medencék esetében a nagy forróságban nyáron vízszintváltozás is előfordulhat. Bármilyen kőzetet felhasználhatunk, a legnépszerűbb mégis a mész- és homokkő, a pala és a gránit. Folyami kavicsokkal díszíthetjük a part menti szegélyeket. 

 

Emelt víztükrű medencék

Érdekes trükk, hogy a víz szintjének megemelésével közelebb hozhatjuk a víz fényjátékát. Ha kis szűk kertünk van, ezt a módszert ajánljuk a tér megnövelésére. Ezt a megoldást javasoljuk, ha csak egy pici sarkot tudunk elkülöníteni kertünkből, egy padot odatéve mégis gyönyörködhetünk a természet csodáiban. Nem kell ásással bajlódnunk, így megkíméljük magunkat attól is, hogy bármiféle közművezetékre bukkanjunk. Ha kertünk lejt ilyen medencét könnyedén készíthetünk fából, téglából. 

 

Árnyékos, emelt tükrű medence

Meghitt pihenőhelyet készíthetünk szintén emelt medencével, árnyékot biztosíthat számunkra páfrányok, bambuszok, futónövények, borostyánfélék felfuttatása hatszögletű faszerkezetre. Olyan növényeket válogassunk ide, akik jól tűrik az árnyékot, sajnos a tündérrózsa nem fog virágot bontani, de a víz mindig tiszta marad, nem algásodik. A békalencse varázslatossá teheti a látványt, s ha túlszaporodott, akkor egyszerűen csak halásszuk le a felesleget.  

 

Mivel napjainkra a kisebb termetű állatok, rovarok természetes élőhelye egyre kisebb lesz, a kerti tavakra igenis szükség van, pláne a nagyvárosok udvaraiban. Ha tavunk közepére szigetet szeretnénk építeni célszerű már a kezdetekben ezt megtenni, hiszen a későbbiekben csak a víz lecsapolásával lehetséges. Így megkímélhetjük magunkat egy felesleges lépéstől. Nagy, de sivár környezetű kertbe zsombékkertet ajánlunk, hiszen sokkal természetesebb hatást kelt. Illetve ide rengeteg növényféle közül válogathatunk, mint a kis kerti tavaknál. Ez egy olyan terület, mely mindig nyirkos, de nem átázott, vizes. Ez a fajta a legkisebb anyagi forrásokból is megoldható. Ide ajánlunk erdei kákát, himalájai kankalint, csótárvirágot, íriszt és nyugati görvélyfüvet. Arra figyeljünk, hogy kertünket jobban meg tudjuk közelíteni, mert a gyomnövények is jól érzik magukat a nedves talajú területeken. Folyamatosan nyirkosan kell tartani kertünket, ezért a nyári időszakban locsoló segítségével nyugodtan áztassuk el a területet vízzel.

 

A kavicságy a nyugati kultúrában egyre népszerűbb eleme ezeknek a tavi kerteknek. Díszíthetünk vele és a víz fodrozódását is imitálhatjuk. Ha nem szeretnénk a vízzel elárasztani kertünket, csak a hatást szeretnénk elérni, akkor készíthetünk kavicskertet is, ami emlékeztet egy kiszáradt folyómederre. Díszíthetjük híddal, különböző járólapokkal, szabálytalanul elhelyezett falécekkel. Ha nagyobb kertünk van, készíthetünk patakot, zuhogót, s az, hogy ennek hangja nyugtató, csobogó jellegű lesz, vagy drámai az csak rajtunk áll. Kerti patakot egyre szélesedő skálán építhetünk fel félkész, megvásárolható elemekből. Ezek az elemek egyre természetesebbek, már senki nem mondja meg róluk, hogy műanyagból készülnek. Anyaguk: üvegszál, akril. Jó tanács: régi sziklakertek felszámolásakor sokszor bukkanhatunk drágán megvásárolható természetes külsejű, időjárás koptatta sziklákra. Ezek igen drágák a kereskedelemben. Csak nyitott szemmel kell járnunk, hogy néhány darabhoz ingyen hozzájussunk. A patakokhoz szivattyút kell vásárolnunk, ami működteti azt, és erre ne sajnáljuk a pénzt, hiszen sokáig fogjuk használni. 

 

Napjainkra egyre kisebb területű kertek tulajdonosai lehetünk, és ez ne vegye el kedvünket, hogy mégis legyen valami természetes a környezetünkben. Minimális karbantartást és kisebb anyagi forrást igényelnek az urnacsobogók. Így a csobogó víz látványa a fáradt embert felfrissíti. Egy ilyen megoldással életet, zajokat varázsolhatunk.

Hatalmas területű nyírt gyepet csodásan feldobhatunk kavicscsobogóval. Ezeket spotlámpával esténként megvilágíthatjuk, romantikussá téve udvarunkat. 

A fa járófelületnek ökológiai előnye van kő társaival szemben, hiszen átengedi a nedvességet és remek rejtekhelyet biztosít kétéltűeknek, rovaroknak. A fa padozat eltolt szintek, lépcsők kialakítására alkalmas, ezzel is szebbé varázsolhatjuk kertünket. Gyakorlati érvek is szólnak mellette, hiszen a villany- és vízvezetékek biológiai szűrőrendszere konnektorok és kapcsolók elvezethetők alatta. A legtermészetesebb hatása ugyan a fa járófelületnek van, de ügyeljünk arra, hogy árnyékos helyen alga, penész képződhet rajta, emiatt rendszeres tisztításra van szükség, amit egy gyökérkefével megoldhatunk. A fapadló inkább napos helyekre ajánlott. Ha tavunkba szökőkutat szeretnénk, előtte tájékozódjunk a szökőkút formákról, hiszen a kupola alakú vízsugarat létrehozó szökőkút szeles helyre, nagy, nyílt területre nem ajánlott. Azt tudnunk kell, hogy az úszó levelű vízi növények nem kedvelik az állandó vízpermetet és az áramlást, így a szökőkúttal díszített kerti tó növényzete csak a part mentén növekvő növényvilágra korlátozódhat.  A szökőkutaknak gondos karbantartásra van szükségük, hiszen a szórófej apró lyukai idővel eltömődnek, vízlágyító adalékot adjunk hozzá, ha kemény a víz. Kertünkben egy híd nemcsak a továbbhaladás lehetőségét adja, hanem látványalkotó eleme. Azonban a hidunk mégsem lehet öncélú, praktikusságra törekedjünk, ne válasszunk meredeken ívelő hidat. Hídépítéshez kő, fa, acél vagy vas anyagokat ajánlunk, ezekhez többnyire szakember segítségére lesz szükségünk. Rönk hidat akár mi magunk is készíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy kapaszkodót biztosítsunk, a járófelület pedig sose legyen csúszós anyagból. A durván fűrészelt faanyag rusztikus látványa áll a természethez a legközelebb. 

A nagyobb méretű tavakhoz tartozhatnak szigetecskék is, amiket érdemes akkor kialakítani, amikor a tavakat is, viszont később is van rá lehetőség. Érdemes a sziget szélét szikladarabokkal elkeríteni, ezzel is megakadályozva a termőföld vízbe hullását. Ezek a szigetek a vízi madarak számára megfelelő hely lehet akár fészkeléshez is. Ha később jövünk rá, hogy a tóba szeretnénk kialakítani egy szigetet, előtte néhány lépést meg kell tennünk. A vizet le kell engednünk a kialakításhoz, majd körvonalazzuk a tó alján a sziget helyét, amibe addig rakjunk termőföldet, míg egy kis domb nem keletkezik. 

Az átjárást járókövekkel oldhatjuk meg a legpraktikusabban, amiket építőipari vagy kertészeti szakkereskedésekben lehet megvásárolni. A legjobb, ha ezek felülete lapos, súlyuk pedig nehéz. A legjobb kövek a koptatott felületű folyami görgetegkövek, amiket direkt erre a célra gyártanak. Ha harmonikusabbá szeretnénk tenni a szigetünk környékén, célszerű lapos köveket használni, amiket átvezetünk a vízen, folytatva ezzel az ösvény vonalát. Ezeknek a köveknek inkább csak esztétikai szerepe van, nem biztonságos átkelés szempontjából, viszont mindenképpen természetesebb látványt nyújt. Zsombékkertekben praktikusabb a kőlapok helyett rönköket használni. Érdemes a biztonság kedvéért a rönkökre csibehálót szerelni és a nyálkás lerakódást durva kefével eltávolítani bizonyos időnként.

A kertünkbe még több összhangot vihetünk be egy kis világítással. Ha víz alatti világítást szeretnénk, célszerű alacsony feszültségű kivitelben beszerezni a hozzá tartozó berendezéseket, hiszen a szabadban való hálózati feszültséget manapság egyre több és több minden korlátozza. Néhány dolgot jó tudni, mit ne tegyünk. Érdemes úgy elhelyezni a lámpákat, hogy azok ne zavarják a szemet, valamint arról is érdemes elgondolkodnunk, hova tegyük a lámpatesteket, hogy azok ne rontsák el nappal a látványt. Óvatosan kell bánni a színekkel. Nem biztos, hogyha sok színt használunk az a látványában is összhatást tükröz. A borostyánszínű fényt például növénymentes medencékben alkalmazzuk, mert nincs jó hatással a növényekre. 

Mielőtt nekiállnánk megépíteni kertünkbe a tavakat, szigeteket, fontos megtervezni pár dolgot. Első lépésként választanunk kell, hogy vízfelületünk álló vagy mozgó legyen. A mozgó vízfelület előnye, hogy a látvány egyszerre lehet nyugalmas és az izgalmas. A víz mozgatása szökőkúttal illetve patakokkal, vízeséssel történik. Azt, hogy patakot, vagy vízesést szeretnénk kialakítani egyszerű eldönteni. A patakhoz nincs másra szükség, mint egy tartályra és egy kertre, ahol mindez kivitelezhető. Vízeséshez viszont nem elég a sík kert, lejtőre lesz szükségünk.   

Állóvíz esetén érdemes eldönteni, hogy a víztükör a talajszint mely részén helyezkedjen el. Ha kertünk talaja lejt, célszerű részben emelt víztükör, amikor is a vizet gátként tartja meg a lejtős oldalon megemelt vízpart. Ha nagyobb terület áll rendelkezésünkre, hogy kialakítsuk a medret és a hozzá kapcsolódó kertelemek, mindenképpen célszerű talajba süllyesztett kerti tavat létrehoznunk. 

 Ha a tavunkba díszhalakat szeretnénk, már a tervezésnél figyelnünk kell arra, hogy ezek az állatok szaporodhatnak a vízszűrőket és a szivattyút pedig áram működteti, ezért felmerülhetnek plusz költségek. 

Ha kiválasztottuk kertünk stílusát, készítsünk vázlatos rajzot. Nincs szükség mérnöki munkára, ám a méretarányokat célszerű betartani. Tervezzük meg a földalatti közművezetékeket is, hiszen később sok galibát okozhat. Ügyeljünk a napos, árnyékos, huzatos részeire a kertünknek. A legtöbb vízinövény rendkívül fényigényes, ezért a rajzon jelöljük be a legnaposabb területeket is. 

Általában a szakkereskedésben kapható medencék 45 cm mélyek. Ez az a minimum, amire szükségünk van egy kerti tónál. Az, hogy milyen formájú medencét választunk, az csak rajtunk múlik. Ha természeteset szeretnénk, akkor ne gondolkodjunk szabályos geometriai formákon. 

Ha kisgyermek van a családban, akkor néhány biztonsági intézkedésnek eleget kell tennünk. Fektethetünk le biztonsági rácsokat, mely készülhet fából, műanyagból vagy betonvasból. Ha ezt nem tudjuk vállalni, akkor inkább válasszunk csobogók. Gyönyörű és praktikus. 

Természetes tó kiépítésének lépései

Először jelöljük ki a meder körvonalát, majd 50-100 cm mélyre ássuk ki. Ügyeljünk arra, hogy a part oldal ne legyen túl meredek. A kiásott mederbe terítsünk alátétszövetet. Erre ráhelyezhetjük a fóliát, majd a földréteget körülbelül olyan 20 cm vastagságon. A part menti sziklákat, kavicsokat kirakhatjuk, ültethetjük a vízi növényeket, majd óvatosan töltsük fel a medencét vízzel. Arra figyeljünk, hogy a vízsugár a földréteget felzavarhatja. Elsőként mindenképpen zavaros lesz a víz, de pár nap alatt kertünk gyönyörűvé válik. 

 

Fontos tavunkat rendszeres időközönként tisztítani. A víz színéből könnyen észrevehetjük, milyen állapotban van. A víz különböző színe mutatja azt, hogy milyen baj van. Így például, ha tavunk színe barna, az arra utal, hogy a tó fenekén lévő halak felkavarták az iszapot. A sötét színű víz azt mutatja, hogy rohadó vegetáció van a vízben. Érdemes növényzetünket is időközönként ellenőrizni. Legnehezebb feladat a túlfejlett vegetáció visszametszése, de ez a legfontosabb feladat is, hiszen ha nem tesszük meg, vizünket nehéz lesz megtisztítani. A medence tisztítása az alábbi feladatokból áll: Érdemes pár évente tisztítani a vizet, erre a legalkalmasabb időszak a nyár. Szivattyúzzuk le a vizet, a halakat tegyük egy külön kádba. Szedjük le a növényes konténereket tavunk széléről. Ezeket nem ajánlott 3 napnál tovább szárazon hagyni. Ha kiszedtük a halakat a vízből, indítsuk el a szellőztető rendszert, s helyezzünk el egy hálót közvetlenül a medence fölé. Tavunk alján lévő konténereket távolítsuk el. A tó oldalait, alját kezdjük el öblíteni, kefélni. Ezután elkezdhetünk tavunkba visszatelepíteni a növényeket, élőlényeket. A tó egyensúlyba kerüléséig úszónövényeket tegyünk a felszínre, hogy árnyékot adjanak a többi növénynek.  

Tavunkat díszíthetjük halakkal. Mielőtt kiválasztanánk, milyen halat szeretnénk, mérlegelni kell, hogy melyik fajta milyen méretű, jellegű tavat igényel. 

 

Nagyon fontos, hogy jól átgondoljuk, milyen növényeket fogunk kertünkbe telepíteni, ezeket 4 csoportba sorolhatjuk: víz alatti, mélyvízi, úszó és part menti növények. Célszerű mindegyikből telepíteni, ettől lesz tavunk igazán természetbarát. A víz alatti növényeket oxigéntermelőknek szoktuk hívni. Kiváló rejtekhely kishalaknak, megelőzhetjük velük az algásodást. Ez a növény tartja egyensúlyba a biológiai körforgást. Telepíthetünk süllőhínárt. A Cabomba nemzetség tagjai könnyen beszerezhetőek. Az úszónövények gyökerei a víz felszínén találhatóak, amelyik tóban ilyen növény van, az biztosan kristálytiszta. Egyetlen hátrányuk, hogy ezek a növények hajlamosak a víz felszínét eltakarni. Telepíthetünk békalencsét, vízijácintot, moszatpáfrányt, kagylótutajt. Ültetésük rendkívül egyszerű, tegyük csak ki a víz felszínére őket. Mélyvízi növények legismertebb képviselője a tündérrózsa. Csodás virágaik vannak és a leveleik remek árnyékot adnak a nyári napsütésben. Ültethetünk fogföldi hínárt, vízifűzért. A legkedveltebb növény a tündérrózsa. Csodás színei, parfümillata pompás virága hatalmas levelei teszik kedveltté. Ismerünk trópusi és téltűrő fajtát is. 

Szegélynövényeknek esztétikai funkciója van. Ültethetünk gyékényt, nádat, bohócvirágot.

 

A medencék kártevői

Általában halak a legtöbb rovarral könnyedén elbírnak, ha ez mégsem így történik, akkor biológiai módszerrel akadályozzuk meg az elszaporodásukat. A vegyszerek kipusztíthatják a hal- és növényállományunkat. A levéltetveket vékony vízsugárral eltávolíthatjuk a növényről. A kínai barnamoly a tündérrózsánkat támadja meg, ez a lepke könnyedén tönkreteszi növényünket. Védekezzünk ellene, távolítsuk el a sérült leveleket. Egy háló segítségével szedjük össze a víz tetején úszó leveleket, melyeken a lárvák áttelelni szeretnének.  A tegzesek ellen nehéz védekeznünk, aranyhalak és pontyok segíthetnek benne. A kabócát vízsugárral távolíthatjuk el a tündérrózsa leveléről. Az aknázólégy ellen védekezzünk úgy, hogy a sérült részeket eltávolítjuk. A tündérrózsabogár ellen ugyanígy tudunk védekezni.  A különböző betegségek ellen vegyszerrel védekezzünk, ehhez ki kell emelnünk a növényt természetes közegéből. A vegyszerrel át kell mosni, majd mielőtt visszatennénk alaposan öblítsük le, hogy ne kerülhessen a tavunkba méreg. 

 

Vízen úszó növények:

-A Moszatpáfrány (Azolla) szabadon úszó fajta, könnyen elszaporodik. Ha túlnövi a tavunkat, halásszuk le a felesleget. Tőosztással szaporíthatjuk, enyhén fagyérzékeny. 

-A Vízijácint (Eichhornia) dél-amerikai eredetű, hatalmas telepeket képes létrehozni, fennáll az elmocsarasítás veszélye. Szárhajtásokkal szaporíthatjuk. Nem fagytűrő. A lila vízijácint (Eichhornia crassipes) gyönyörű, ám nem bírja a telet. Az egyik legjobb ikrázó hely a halaknak. Csak erős napsütésben képes fejlődni, télen fagymentes helyen tároljuk. 

-A Békatutaj (Hydrocharis) mérsékelt égövben őshonos. Hajtások letörésével szaporíthatjuk, fagytűrő. Aranyos, pici leveleivel mindenki arcára mosolyt csal.

-A Békalencse (Lemna) a világon szinte mindenhol előfordul, szőnyegeket alkot a víz felszínén. Virágai picik. Szaporítása lehalászással. Enyhén fagytűrő. Az apró békalencse (Lemna minor) levelei mindössze 5 milliméter szélesek, s minden levélből egy gyökérszál nyúlik a vízbe. Az aranyhalak kedvenc eledele. A keresztes békalencse (Lemna trisulca) lassabban szaporodó fajta. Tűző napon és árnyékban szintén szépen fejlődik. 

-A Kagylótutaj (Pistia) a trópusi vizeket kedveli, leveleit rozettákban hozza. Emiatt gyakran hívjuk vízi salátának. A fiatal növények leszakításával szaporíthatjuk. 

-A Sulyom, vízigesztenye (Trapa) a sekély, nyugodt vizet szereti. Az ázsiai országokban magas zsír és szénhidrát tartalma miatt élelmiszerként kezelik. A sulyom (Trapa natans) egynyári növény. Virágai fehérek. Fekete, gesztenyeszerű termése van. 

 

Oxigéntermelő növények 

-A Mocsárhúr (Callitriche) az egész világot meghódította. Törékeny növény, könnyedén elburjánzik. Leginkább a melegebb vizeket kedveli. Az ősi mocsárhúr (Callitriche hermaphroditica) fagytűrő. Leveleit az aranyhalak kedvelik. Egy-két centiméteres világoszöld levelei vannak. 

-Az Érdes tócsagaz (Cerato phyllum demersum) fagytűrő, hasznos növény. Folyó- és állóvizekben egyaránt megtalálható. Virágai nem túl szembetűnők, tél felé a növény szára felkopaszodik. 

-A Sűrűlevelű átokhínár (Egeria densa) fagyérzékeny. Sötétzöld levelei örvöket alkotnak. Virágai picik és fehérek. 

-A Békaliliom (Hottonia pallustris) gyönyörű virágokat emel a víz felé.

-A Fodros átokhínár (Lagarosiphon) Afrikában és Madagaszkáron őshonos, de Európa és Új-Zéland vizeiben is megtalálható. Kitűnő oxigéngyár. Szaporítása szárosztással történik. 

-A Süllőhínár (Myriophillum) a déli féltekén őshonos. Sokféle fajtája van, némelyik a vízből kinőve a tó partján kúszik tovább. Szaporítása szárosztással történik. A Brazíliai süllőhínár (Myriophillum aquaticum) nem bírja a fagyot, télen érdemes meleg vízbe ültetni. Ültetése kis csoportokban zajlik, napos vagy félárnyékos helyet kedveli. Rendszeres ritkítást igényel.

-A Fodros békaszőlő (Potamogeton crispus) fagytűrő. Levelei keskenyek és áttetszők, színük zöld és vörösbarna szín között váltakozik. Leveleinek a széle hullámos. Ültetésük tiszta vízbe történik, lehetőleg napos helyre tegyük. Az oxigéntermelő növények közül ez bírja a legjobban a zavaros vizet. 

 

Mélyvízi növények:

-A Kétsoros vízifűzér (Aponogeton distachyos) fagytűrő növény. Szereti a napos, félárnyékos helyeket. Fényes, zöld színű levelei vannak. Tavasszal és ősszel is virágzik illatos, fehér virága. Igénytelen növény. 

-A Tüskés tündérrózsa (Euryale) Indiában, Bangladesben, Kínában őshonos. Neve a mitológiai Gorgóból ered, haja olyan, mint hosszúkás, lebegő, szúrós levelei. Magvetéssel szaporíthatjuk. Fagyérzékeny növény. 

-A Vízitök (Nuphar) fagytűrő növény. A rizómák feldarabolással lehet szaporítani, mely általában a nyári időszakra esik. Az északi félteke mérsékelt területein őshonos. Legjobban a vízililiomra hasonlít.

-A Japán vízitök (Nuphar japonica) a napfényes területeket kedveli. Lilás színű víz alatti levelei hullámosak, szív alakúak. Víz feletti levelei sötétzöldek. Levélnyele nyílhegyszerűen befutnak. 

-A Sárga vízitök (Nuphar lutea) az álló, illetve a lassan mozgó tavak dísze. Úszó levelei bőrszerűek, sárga virágai csészeformájúak. Napfényes, félárnyékos helyeket szeretik. Fagytűrő faj.

-A Tündérfátyol (Nymphoides) a szubtrópusi területeken őshonos. Főleg állóvízekbe érdemes ültetni. Virága a tündérrózsáéra emlékeztet. Szétválasztva a hosszú, vékony gyökérzetet, kora tavasszal tudjuk szaporítani. 

-A Vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) enyhén fagytűrő faj. Barna foltos, szív alakú levelei és nyáron nyíló sárga virágai vannak. Indái gyorsan terjednek, így nagy területeket tudnak befedni. Javasolt napfényes helyre tenni.

-Az Óriás tündérrózsa (Victoria) trópusi növény. Amerikában őshonos. Fagyérzékeny növény, amely magvetéssel szaporítható.

-Az Amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica) napfényes területre, méteres mélységbe és 25 °C melegbe ültessük. 2 méteres úszó, kerek levelei vannak, valamint tüskék borította vörös fonákú levelei. Nyáron nyíló levelei vízililiomszerűek. 

 

Tündérrózsák

Rózsaszín virágúak

Hidegvízi fajták

-A Nymphaea ’Amabilis’ rózsaszín, csillag alakú virágai vége fokozatosan kivilágosodik. Kerek levelei kezdetben liláspirosak, majd bezöldülnek. Elérhetik a 2 méteres nagyságot is. 30-45 cm mélyre ültessük.

-A Nyphaea ’Attraction’ halványodó végű, csésze, majd csillag alakú levelei rózsaszínűek. Kezdetben világos bronzszínű, majd zöldes levelei oválisak. Vágott virágnak szokták használni, ez mutat a legjobban a többi közül. Napfényes helyeken a középső virágai gyakran megéghetnek, ezért nem javasolt teljesen napfényes területre ültetni.

-A Nyphaea ’Caroliniana Perfecta’ kerek levelei bronzos, sötétbarna, majd vörösbarna színűvé érik. Édes illatú virágai lazacszínűek, csésze alakúak és jellegzetesen édes illatot árasztanak. 30-45 cm mélyre javasolt ültetni.

-A Nyphaea ’Comanche’ a legtöbb színben pompázó növény. Kezdetben bíbor foltos, zöld levelei vannak. Sárga porzóit csészeformájú, szétnyíló virágai veszik körül, amelyek baracksárgák, narancsszínűek lehetnek egy kis rózsaszín pettyekkel, majd mély narancsszínű lesz vörös pettyekkel.

-A Nymphaea ’Darvin’ porzói változatosak, a sárga színen rózsaszín árnyalatokat fedezhetünk fel. Kerek levelei kezdetben barnásak, amik végül bezöldülnek. Virágai belső szirma világos rózsaszín, míg a külső olyan világos, hogy akár fehérnek is mondhatnánk. 30-60 cm mélyre ültessük.

-A Nymphaea ’Pink Sensation’ csésze, majd csillag alakú virága rózsaszínű, amik rózsaszín és sárgás színű porzókat ölelnek körül. Akár késő délutánig nyílnak a virágai. 30-45 centiméternyire ültessük.

-A Nymphaea ’Ray Davies’ bazsarózsaszerű, sárgás és rózsaszínes virágai sárgás porzókat fednek el. Levelei kezdetben bronzosak, majd fényeszölddé válnak. 

-A Nymphaea ’Rose Arey’ csillag alakú virága édes illatot áraszt. Aranyszínű porzója körül kezdetben rózsaszín szirmai elképesztő látvány, majd egyre befelé haladva narancsos árnyalatot kölcsönöz. Bordó levelei zölddé érnek. 

 

Trópusi fajták

-A Nymphaea capensis var. zanzibariensis nappal virágzik. Rendkívül sok színváltozatú. Rózsaszín szirmainak sárga tövei vannak, aranyszínű porzója pedig rózsaszínes árnyalatot kap. Levelei sötétzöld színűek, aminek piros foltos levélfonákja van, felül pedig vörösesbarna foltokkal tarkított.

-A Nymphaea ’Emily Grant Hutchings’ rózsaszínes, csésze alakú szirmai piros porzókat takarnak. Bronzos zöldes levelei fonákoldalon olajzöld színűek.

-A Nymphaea ’General Pershing’ olajzöld, kerek, bordó foltos levelei és csészeformájú, majd lapos, illatos virágai teszik mutatóssá. Javasolt 30-45 cm mélyre ültetni.

 

Piros virágúak 

Hidegvízi fajták

A Nymphaea ’Andreana’ bazsarózsaszerű virágának külső szirmai baracksárgák, belső szirmai pedig narancsos, piros árnyalatban tündökölnek. Mélysárga porzói igen színessé teszik a virágot. Bordó, barna foltos olajzöld levelei kerekek. 

-A Nymphaea ’James Brydon’ kis és közepes méretű tavakba, medencékbe ajánlatos ültetni. Narancssárga porzói rózsapiros szirmokkal egészülnek ki. Kezdetben barnás, bíboros foltokkal tarkított levelei sötétzölddé érnek.

-A Nymphaea ’Lucida’ rózsaszín erezetű belső szirmai élénkpirosak, míg a külsőek fehérek vagy rózsaszínűek. Szabadon hozó virágai jól mutatnak. Szép levelei, ovális alakúak, melyeken bordó foltok vannak. 

-A Nymphaea ’Newton’ levelei kerekek, melyeknek a felszín felöli oldala bordó foltos és élénkzöld, míg a levélfonákja inkább barnás, vöröses. Mélysárga porzói körül piros színű, csillag alakú virágok helyezkednek el.

 

Trópusi fajták

-A Nymphaea ’Evelyn Randing’ szélesre nyíló, kezdetben csésze, majd csillag alakú eperszínű szirmairól könnyen felismerhető, melyek között rózsaszínes, de sárgás porzók is lehetnek. Kerek leveleinek felét bíbor foltok fedik, miközben a levél a zöld színében pompázik.

-A Nymphaea ’H. C. Haarstick’ általában éjszaka nyíló virág. Narancsszínű porzói körül vannak a piros színű szirmok. Kerek levelei nagyra nőnek, elérhetik a 40 cm-t is. Fogazott, hullámos levelei vörösesbarnák. 

-A Nymphaea ’Jennifer Rebecca’ szintén éjszaka virágzik. Piros színű virága napraforgószerűen lapos. Élesen fogazott leveleinek széle az idővel hullámos lesz. Színük vörösesbarnás.

-A Nymphaea ’Maroon Beauty’ piros színű lapos virágai vörös porzókat ölelnek körül. Vörösesbarna levelei néha kihatnak a szirmokra, hiszen a szirmok néhány esetben ugyanilyen színűek. 

 

Fehér virágúak

Hidegvízi fajták

-A Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) nem dísztavakba való faj. Homorú, fehér, kifelé hajló virága csésze alakú, amik sárga porzókat takarnak el. Levelei pirosak, majd élénkzöldek lesznek.

-A Nymphaea odorata var. minor sekély tavakban mutat a legjobban. Csillag alakú virágai igen picikék. Szirmai hosszúak és fehérek, melyek aranysárgás színű porzókat ölelnek körül. Alul vöröses színű levelei felül érettek. 

-A Nymphaea ’Virginia’ az egyik legismertebb vízililiom-fajta. Csillag alakú virágai vannak, aminek a belseje halványsárga, a külseje pedig halványsárgás. Zöld, tojás alakú levelei bíbor foltosak.

 

Trópusi fajták

-A Nymphaea dentata ’Superba’ az Afrikai országokban, főleg a Nílus mentén őshonos, ezért ’Fehér Nílusi Lótuszként’ is emlegetik. Szőrös szárain törékeny virágok helyezkednek el. Vízszintesre nyíló virágai miatt jól láthatóak a sárga porzók. Sötétzöld, hosszúkás levelei, valamint vastag erezetű fonákja és fogazott levélszéle van.

-A Nymphaea ’Sir Galahad’ éjjel nyíló, csésze alakú, fehér virágai magasan vannak a viaszos levelek felett. Nagy medencékbe érdemes elhelyezni. Gyorsan növő fajta.

-A Nymphaea ’Wood’s White Knight’ sárga porzói körül bazsarózsaszerű fehér virágok díszelegnek. Erős illatú növény. Fodrozott, hullámos levelei általában kerekek. Nagy felületen jól mutat.

 

Sárga virágúak

Hidegvízi fajták

-A Nymphaea ’Charlene Strawn’ édes illatú virága csésze alakú, sötétsárga színűek. Fiatal korában bíbor pettyes levelei kerekek.

-A Nymphaea ’Marliacea Chromatella’ csésze vagy csillag alakú virágai kanárisárgásak. Aranyszínű porzói befelé görbülő szirmok között helyezkednek el. Bordó csíkos levelein bíbor foltosak lesznek.

-A Nymphaea ’Odorata Sulphurea Grandiflora’ édeskés illatú virága lehet csésze vagy csillag alakú. Porzói szinte beleolvadnak a szirmokba, ugyanis mindkettő sárga színű. Fiatal korában a levelek vörös mintázatúak, majd ovális alakú, zöld levelekké érnek. Kora délelőttől délutánig nyílnak csak a virágai.

 

Trópusi fajták

-A Nymphaea ’Afterglow’ napraforgószerű virágai szirma sárgásak, narancsszínű porzókkal körülvéve. Kör alakú leveleinek hullámos a széle, levélfonákjuk bíborvörös. Színekben a leggazdagabb trópusi vízililiomfaj. 

-A Nymphaea ’Saint Louis’ citromsárgás szirmai, narancsszínű porzókkal tarkítottak. Fiatalon vöröses levelei később bezöldülnek és fodros szélűek lesznek. Virága csillag alakú, míg levelei oválisak. 

 

Színváltoztatók

Hidegvízi fajták

-A Nyphaea ’Aurora’ baracksárga szirmai csészeformájúak, amik később narancsszínűre, végül burgundivörösre érnek. Fiatalkorukban vörös levelei idővel bezöldülnek. 25-30 cm mélyre javasolt ültetni.

-A Nyphaea ’Indiana’ barakcszínű szirmai csésze alakúak, amik később narancsvörössé válnak. Kisméretű levelei mondhatni kerekek, bronzos-zöld színűk vörös foltokkal tarkított élénkzölddé sötétednek. 25 cm mélyre ültessük.

-A Nyphaea ’Sioux’ hosszúkás szirmú virága csésze alakú, ami a narancs színében pompázik. Aranysárga vagy narancsszínű porzók ülnek a szirmok között.

 

Kék virágúak

Trópusi fajták

-A Nyphaea ’Blue Beauty’ nappal virágzó növény. Sárga porzói körül mályvaszínű szirmok helyezkednek el, amik csillag alakúak. Hullámos szélű leveleik barnán foltozottak, sötétzöldek és ovális alakúak. 40 cm mélyre érdemes ültetni.

-A Nyphaea caerulea általában nappal nyílik. Halványkék szirmú virágai csillag alakúak, sárga porzókat takarnak. Középzöldes levelei oválisak, melyek bíborszínnel pettyezett levélfonákkal egészülnek ki. 

-A Nyphaea ’Rhonda Kay’ magasan a víz fölé emelkedik ez a nappal nyíló növény. Középzöld, nyúlt levelei vannak. Sötétsárga porzói körül violaszínű szirmokat láthatunk. 45 cm mélyre javasolt ültetni.

 

Lótuszok

Fehér virágúak

-A Nelumbo nucifera ’Alba Grandiflora’ fehér szirmú, csésze alakú virágai sárga porzókat ölelnek körül. Széles levelei vannak. Korlátlan szélességű növény.

-A Nelumbo nucifera ’Alba Stiriata’ 70 centiméteresre növő levelei lehetnek. Virágának külső szirmai halványzöldes árnyalatúak és szegélye vöröses színű. Fehér virága illatos és gömbölyű.

-A Nelumbo ’Shiroman’ 60 centiméteres levelei, 25 centiméteres virága van. Dupla sziromsorral rendelkezik, aminek krémszíne van.

 

Rózsaszín és piros virágúak

-A Nelumbo ’Charles Thomas’ sötét rózsaszín virágai halvány levendulaszínűvé válnak idővel. Levelei akár 50 cm-esek is lehetnek. Korlátlan szélességű növény, ami akár a másfél méteres nagyságot is elérheti.

-A Nelumbo nucifera ’Momo Botan’ bazsarózsaszerű virágai dupla rózsaszínű szirmokkal díszelegnek, amik töveiknél besárgulnak. Estig virágozhat. Levelei 40 cm szélesek.

-A Nelumbo nucifera ’Mrs Perry D. Slocum’ rózsaszínből krémfehérré váló dupla virága sokszor változtathat színt. Levelei 60 cm szélesek is lehetnek. 

 

Szegélynövények

-Az Orvosi kálmos (Acorus calamus) Ázsia, Észak-Amerika keleti részein honos. Gyógynövényként tartjuk nyilván. Kúszó gyöktörzsű, évelő növény. Hullámos szélű levelei élénkzöld színűek, kard alakúak, aromás illatúak. Szögletes szárú, jelentéktelen virágzata sárgászöld színű. Kerti tavakba tökéletesen mutat. Szereti a napfényes helyet.

-A Törpe kálmos (Acorus gramineus) sásra emlékeztető levele legyezőszerű. Javasolt télen 10 cm mély vízbe tenni gyökereit, így túléli a hidegeket. Napfényes helyre, tavak szegélyére ideális ütetni.

-A Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) évelő növény. Magasan a víz felett helyezkedik el, bordázott levelei ferdén állnak, szürkés-zöld színűek. Három sziromból álló virágai rózsaszínűek, nyáron nyílnak. Szereti a napfényes helyeket, ezért érdemes ilyen helyre, 15 cm mélyre ütetni.

-A Virágkáka (Botumus umbellatus) gazdag talajban él meg a legjobban. Rózsaszín virága, csavarodott levelei és háromszögletű tövéről könnyen felismerhető.

-A Sárkánygyökér (Calla palustris) a napfényes területeket kedveli. Virágai tavasszal nyílnak, a leginkább a lapos kontyvirágra hasonlítanak. Elvirágzás után piros színű bogyók jelennek meg a virágok helyén. Szív alakú levelei bőrszerűek és középzöld színűek. Hosszú, felszíni kúszógyökerei vannak.

-A Mocsári gólyahír (Caltha palustris) szinte minden tóparton, csoportokban megtalálható. Kedveli a napos, de a félárnyékos helyeket is. Hosszú levélnyele van, amin fogazott szélű levelek ülnek, ezek a szárnál behajlanak és szív alakúak lesznek. Csésze alakú levelei már a télen elkezdenek előbújni. Kisméretűek és sárga színűek. Jól tűri a szárazságot, az iszapos közeget, de akár alámerülve is elél egy ideig.

-Az Óriás mocsári gólyahír (Caltha palustris var. palustis) mint ahogy a neve is utal rá, nagyra növő, elérheti akár az egy métert is, ezért csak nagyobb tavak közelébe ajánlott ültetni. Sárga virága és sötétzöld levelei vannak. A napos, félárnyékos helyekre 10-15 cm mélyre érdemes elhelyezni. 

-A Kanna, rózsanád (Canna) Amerika területein őshonos. 9 fajtája van, köztük van vízben élő, de főleg olyan faj, amelyik a szárazabb területeken található meg. Magvetéssel vagy a rizómák tavaszi feldarabolásával tudjuk szaporítani. 

-A Sás (Carex) szinte mindenhol megtalálható. Mintegy ezer fajt tartanak számon. Sekély vízben, de savanyú talajban is megélek. Levelei fűszerűek, háromszögletű levélnyele van, amin a virágzat fűzérszerűen helyezkedik el. A rizómák feldarabolásával lehet szaporítani ezt a mocsári növényt. 

-Az Aranyszínű zsombéksás (Carex elata ’Aurea’) kora tavasszal nyíló virágai, élénksárgás levelei és fűszerű levelei vannak. Nedves talajba ültessük, napos vagy félárnyékos helyre.

-A Lecsüngő sás (Carex pendula) a sekély vizet kedveli, félárnyékos helyre ültessük. Méteresre növő virágnyelén fűszerű levélzet helyezkedik el. Bókoló virágfűzére van.

-A Parti sás (Carex riparia) a napos, félárnyékos helyet szereti, sekély vízbe ültessük. Háromszögletű töve, kardlevelei vannak.

-A Kolokázia, táró (Colocasia) Ázsia területén őshonos, 7 faj tartozik ide. Télen fagyvédett helyre kell tenni, kedveli a sekély vizeket. Boltozatos levélzete van. Szaporítani tavasszal lehet a gyökér darabolásával. Fagyérzékeny növény.

-A Zöld tárónak (Colocasia esculenta) félárnyékos hely ajánlott, mert napon megéghetnek a levelei. Méteresre növő elefántfülre hasonlító levelei hosszú levélnyeleken ülnek. Változó színű levelének érdekessége a kiugró erezete. Virága jelentéktelen. 

-Az Aranygomb, agglegénygomb (Cotula coronopifolia) nevét onnan kapta, hogy virágainak alakja egy mandzsettagombra hasonlít. Kúszó szárával könnyedén tud terjeszkedni. Fogazott szélű levelei igen erős illatot árasztanak. Sárga kis virágai nyáron olyannyira elterjeszkednek, hogy szinte alig látni a növény többi részét. A telet általában nem vészeli át, de tavasszal újra megjelennek. Sekély vízbe, napfényes helyre ültessük. 

-A Szobapalka (Cyperus involucratus) Afrikában őshonos, évelő növény. Ernyős alakban forrnak össze a küllőszerűen induló sötétzöld levelek. Kicsi, sárga virágai csomókban ülnek a levelek felett. Félárnyékos helyen, sekély vízbe, 5-10 °C-os környezetben érzi magát a legjobban. Fagyérzékeny növény.

-A Hosszú palka (Cyperus longus) kedveli az iszapos, mocsaras közeget, ezért ilyen helyre ültessük napos, félárnyékos helyre. Könnyen elburjánzik, ezért oda tegyük, ahol be van határolva mekkora területet fedhet be. Bordás levelei háromszögletű száron ülnek, körkörösen nőnek. Jelentéktelen barna virágait a levelek között találhatjuk meg. 

-A Papiruszsás (Cyperus papyrus) barna virágfűzérszerűen növő virágai és tollbokrétaszerű, lehajló levelei háromszögletű szárakon helyezkednek el, vastag gyökérzetben folytatódnak. Szélvédett helyre, napsütésbe helyezzük.

-A Zsurló (Equisetum) szinte mindenhol megtalálható, Ausztrália és Új-Zéland kivételével. Könnyen terjeszkedik, ezért olyan helyre ültessük, ahol korlátozni tudjuk növekedését. Tőosztással szaporíthatjuk tavasztól őszig. Fagytűrő.

-A Téli zsurló (Equisetum byemale) korlátlanul terjeszkedő növény, amelyet bármilyen talajba ültethetjük maximum 20 cm mély vízbe. A barna hímvirágok levéltelen, csöves szárakon helyezkednek el. 

-A Gyapjúsás (Eriophorum) 20 faja ismeretes. Az északi féltekén honos növény, mocsaras, lápos vidékeken. A gyökérhajtások letörésével tudjuk szaporítani. Fagytűrő. 

-A Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolum) korlátlanul terjeszkedő, meglehetősen gyakori növény. Nem valami mutatós növény, talán csak gyapotszerű virágzata az, ami kiemelendő rajta. Napsütésben érzi jól magát. 

-A Harmatkása (Glyceria) 16 gyorsan terjedő fajtáját különböztetjük meg. Gyökérosztással szaporítható. Fagytűrő, fagyérzékeny változatait ismerhetjük.

-A Mocsári nőszirmot (Iris pseudacorus) napos és árnyékos helyeken megtalálhatjuk. Kékeszöld színű kardlevelei erős rizómákból fejlődnek ki, elérhetik az 1 métert is. Egy-egy virágszáron 10 virág is nyílhat, amik sárga alapszínen barna erezettel tarkítottak. Korlátlanul terjeszkedő növény.

-A Szittyó (Juncus) az északi féltekén honos. Közel 220 faját különböztetjük meg. Lápos, mocsaras környéken egyaránt megtalálhatjuk. Lapított levelei vannak. A „fűcsomók” szétszedésével lehet tavasszal szaporítani. Fagytűrő növény. 

-A Békaszittyó (Juncus effusus) a napfényes, félárnyékos helyeket kedveli. Gyökereitől mérve maximum 10 cm mélyre ültessük. 1 méter magasra is megnőhet. Barna virágzata van, szárai zöld színűek, amik dárdaszerűen merednek.

-A Csavartlevelű békaszittyó (Juncus effusus f. spiralis) nevét onnan kapta, hogy levelei dugóhuzószerűen csavarodnak, sötétzöldek és rendkívül vékonyak. Kisebb tavakban napfényes, illetve félárnyékban igen jól érzi magát. 

-A Vízimenta (Mentha aquatica) jól bírja a vizet, de nem javasolt 15 cm-nél nagyobb vízbe ültetni. Napra vagy félárnyékba is ültethetjük. Szőrös levelei fogazott szélűek, lila virágai vannak. Árkok, patakok partján találkozhatunk vele legtöbbször.

-A Vidrafű (Menyanthes) Észak-Amerikában, Ázsia, Északnyugat-India és Európa lápos, sekély vizei közelében megtalálható. Kúszó gyökérzetével hatalmas területeket képes belakni. Egyetlen fajtáját ismerjük, ami fagytűrő és évelő. Levélzete hármasan összetett, lóhereszerű. Hosszú levélnyelei és rendkívül érdekes virágai vannak. Rózsaszín fellevelei a víz felett helyezkednek el, ezekből ötágú szőrös, lila csúcsú fehér virágok nőnek ki. Egy tő képes évente belepni egy négyzetméternyi területet. 

-A Bohócvirág (Mimulus) Észak-Amerikában, Dél-Afrikában és Ázsiában őshonos. Mintegy 150 fajból álló növény. Európában nem megtalálható. Szegélynövény, illetve nedvességkedvelő változata is létezik. Magvetéssel lehet szaporítani. Fagytűrőtől a fagyérzékenyig ismerünk fajtáit.

-A Sárga bohócvirágot (Mimulus guttatus) napfényes helyre ajánlott tenni. Észak-Amerika nyugati részén őshonos. A víz alatt is megél, viszont nyáron a víz fölé emelkedik. Fogazott szélű levelei oválisak, amik erős szárakon ülnek. Virágai vörösbarnás, szőrös csíkokkal tarkítottak.

-A Chilei bohócvirág (Mimulus luteus) üreges lágy szárai elfekszenek. Bordó, lila pöttyös virágai élénksárga színűek. Ritkán árnyékos helyre, inkább napfényre ültessük. 

-A Nagyvirágú bohócvirág (Mimulus ringens) fagytűrő faj. Szereti a nedves közeget, a napfényt. Hosszúkás, sötétzöld levelei csokorban növő száron foglalnak helyet. Kékeslila virágai torka folyamatosan keskenyedik.

-A Nefelejcs (Myosotis) közel 50 fajt foglal magába. Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában őshonos ez a növény. Hajtásdugvánnyal vagy tőosztással lehet szaporítani főleg tavasszal, de nyár elején is szokás. Fagytűrő növény.

-A Mocsári nefelejcs (Myosotis scorpioides) a napfényes, nedves közeget szereti. Virágai rendkívül érdekesek, világoskék alapszínű, sárga belső résszel kiegészülve. Nyár közepén kezdenek megjelenni. Függőlegesen növő szárai, egyenesen álló hajtáscsúcsai és apró levelei igazán dekoratívvá teszik ezt a szegélynövényt.

-A Vízikontyvirág (Orontium aquaticum) ezüstösen csillogó, lándzsa alakú levelei kékeszöld színűek. Fehér virágai ceruzaformájúak, aranymintázatú tetejük van. Kedveli a napfényes helyeket, 30 cm-es vízbe ültessük, úgy, hogy levelei ússzanak a víz felszínén. Fagytűrő növény.

-A Hímpajzs (Peltandra) Észak-Amerikában őshonos. 2 fajtáját tartják számon. Iszapos környezetben találhatóak meg. Szaporítása a rizómák feldarabolásával történik úgy, hogy egy hajtás jusson minden szakaszra. 

-A Nyílas hímpajzs (Peltandra sagittifolia) rizómákból növő lándzsahegy alakú, erezett levelei fényesen zöld színűek. Fehér színű virágai leginkább a kontyvirághoz hasonlítanak, melyek helyett a nyár végén piros, húsos termék jelenik meg. Napsütésben, maximum 15 cm-es vízben érzi magát a legjobban. 

-Az Indián hímpajzs (Peltandra undulata) jellemzője a csésze alakú, zöld levelek, a piros színű termések és a keskeny, nyílhegy alakú levelek. 75 cm magasságra nőhetnek.

 -A Vidrakeserűfű (Persicaria amhibia) állandóan változó szintű tavakba való növény. Hosszú szára, lándzsa alakú levelei és rózsaszín virágai vannak. Napsütéses helyre, 30-tól akár 100 cm mély vízbe is ültethetjük. 

-A Szívlevelű vízijácint (Pontederia cordata) az egyik legdekoratívabb kék virágú szegélynövény. Virágai csak napfényes helyen nyílnak ezért ilyen helyre ültessük. Szív alakú olajzöld levelein csavart minták vannak, amik vastag kúszógyökerekben folytatódnak. Maximum 15 cm mély vízbe ültessük.

-A Boglárka (Ranunculus) fagytűrő növény. Közel 400 fajtáját tartják számon, amelyek között megtalálhatunk nedvesség kedvelőt, közel 40 faj tartozik ide, de a trópusokon, mérsékelt övekben is vannak fajai. Tőosztással szaporíthatjuk tavasszal és ősszel is. 

-A Békaboglárka (Ranunculus flammula) vöröses szárain sötétzöld, lándzsa alakú levelek ülnek. Sárga, csésze alakú virágai csoportosan nyílnak a nyár elején. Napfényes, félárnyékos helyre javasolt ültetni.

-A Nádi boglárka (Ranunculus lingua) erős, vörös színű hajtásai nem virágzanak. Szív alakú levelei rövid nyeleken helyezkednek el. Ne szeles helyre ültessük, mert nedvdús szárai úgy könnyen összetörnek. Szeretik a napfényt.

-Az Amerika nyílfű (Sagittaria latifolia) hosszú levelei nyílhegy alakúak, nyáron fehér 3 szirmú virágokat hoz. Gyökerei elágazó gumókban végződik. Napfényre, 30 cm mélyre ültessük.

-A Nyílfű (Sagittaria sagittifolia) nyílhegy alakú leveleinek vége hegyes. Fehér szirmain bordó foltokat fedezhetünk fel, amik háromszögletű szárakon folytatódnak. Napsütésben érzi jól magát. Egy méteresre is megnőhet, míg szélessége korlátlan.

-A Gyíkfark (Saururus) Észak-Amerika és Kelet-Ázsia vidékein őshonos. 2 fajtáját különböztetjük meg, Virágzatáról kapta nevét, hiszen gyíkfarkhoz hasonlóan csüng lefelé. Tőosztással szaporíthatjuk a tavaszi időszakban. Fagytűrő növény.

-Az Amerikai gyíkfark (Saururus cernuus) levelei szív alakúak, illatos virágai vannak, amik általában nyáron nyílnak. Napfényes, félárnyékos helyen is jól elél.

-A Káka (Schoenoplectus) 80 fajt foglal magába. A trópusi, mérséket övben egyaránt megtalálható. Gyorsan terjedő, ha nem akarjuk, hogy nagyobb területet borítson be célszerű edénybe tárolni. Tavasszal vagy nyáron a terjeszkedő gyökérzet darabolásával szaporíthatjuk. Fagytűrő növény.

-A Tavi káka (Schoenoplectus lacustris subsp. Tabernaemontani ’Albescens’) fényesen csíkozott levélszínét csak úgy érhetjük el, ha napfényes helyre ültetjük. Jelentéktelen barna virágai vannak. Krémszínű hajtásai körkörösen növekednek. 

-A Zebra kötélkáka (Schoenoplectus lacustris subsp. Tabernaemontani ’Zebrinus’) levele csíkos, amit a napsugarak szépen kihoznak a növényből, ezért ültetése napfényes helyre történjen. Csoportosan nagyobb méretű tavak mellett találhatjuk meg. Jelentéktelen barna fűzérszerű virága van, amik a levéltelen szárakon ülnek.

-A Görvélyfű (Scrophularia) 200 fajtája ismeretes, de csak egy fajtája van, ami a kertekben is jól mutat. Tavaszi tőosztással szaporítható. Fagytűrő növény.

-A Nyugati görvélyfű (Scrophularia auriculata ’Variegata’) fagytűrő növény. Csalánszerű krémszínű levelei közepe világosszöld színű. A méhek által kedvelt zöldes színű virágzata eléggé jelentéktelen. Napfényes helyre, sekély vízbe ültessük.

-A Békabuzogány (Sparganium) a nagy tavak mentén nádasok, gyékényesek közelében található meg. 21 fajt tartanak számon. Magvetéssel vagy tavasszal tőosztással szaporítható. Fagytűrő növény. 

-A Vízigyömbér (Thalia) 12 fajtájából létezik fagyérzékeny, melegkedvelő növény. Télikertekben és üvegházakban egyaránt megtalálható. Magvetéssel, tavaszi tőosztással szaporítható.

-A Gyékény, buzogány (Typha) tíz fajtája ismeretes. Szárazvirágnak igen kedvelt növény. Könnyen terjeszkedik, ha nem korlátozzuk hatalmas területeket képes beborítani. Virágzata barna színű, buzogányfejű. Fagytűrő növény, melynek szaporítása legegyszerűbben tavasszal a gyökerek darabolásával lehetséges.

-A Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) a napfényes helyeket kedveli. A karcsú, sötétzöld levelek felett helyezkedik el a barna virágzata. Egy virágnyélen található meg a hím- és nőivarú virágok, mintegy 2-3 cm távolságra.

-A Veronika (Veronica) 250 fajt foglal magába. Az északi féltekén található meg legkönnyebben ez a szegélynövény. Az új hajtások dugványozásával tudjuk szaporítani a nyár folyamán. Fagytűrő növény.

-A Deréceveronika (Veronica beccabunga) fehér közepű kék virágok és húsos kerek levelek ülnek a hengeres, üreges szárakon. Kedvelik a napfényes közeget, maximum 8 cm mélyre ültessük.

-A Kála, tölcsérvirág (Zantedeschia aethiopica) a napfényes helyeket szereti. Ahhoz, hogy túlélje a fagyos telet érdemes 30 cm-nyire a földbe ültetni. Nyíl alakú leveli csokorban nőnek. Fehér virágainak sárga közepe van. Általában tavasz végétől nyár végéig nyílnak ezek az egzotikus virágok.

 

Nedvességkedvelő növények

-A Cickafark (Achillea) Európa, Nyugat-Ázsia és Észak-Amerika területein őshonos. Mintegy 85 fajból álló növénnyel állunk szembe. A nedves talajt is kedveli, de inkább szárazabb területre ültessük. Tőosztással szaporíthatjuk ezt a fagytűrő növényt.

-A Kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica) a napos helyet, nedves, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Fogazott szélű levelei lándzsa alakúak, melyek erős hajtásokon nőnek. Nyáron folyamatosan virágzik pici, fehér virága. 

-A Sisakvirág (Aconitum) Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. Fagytűrő növény. 100 mérsékelt övi fajtáját tudunk megkülönböztetni. A parlagföldes, mezőszerű területen szinte mindig megtalálható. Fontos tudni erről a virágról, hogy mérgező. Tőosztással vagy magvetéssel szaporíthatjuk.

-A Havasi sisakvirág (Aconitum napellus) a nedves talajt és a napos helyeket kedveli. Osztott lebenyű levelei kerekdedek és magasra növők. Nyár idején nyíló virágai tengerkék színben pompáznak, amiket sűrűn rakott virágnyeleken találunk meg.

-Az Ínfű (Ajuga) 40 fajtáját tartják számon. Nyirkos, nedves talajú patakok partján találhatjuk meg. A gyökérhajtások leválasztásával szaporíthatjuk. Fagytűrő növény. 

-Az Indás ínfű (Ajuga reptans) nem javasolt napra ültetni, ugyanis fennáll a veszélye, hogy kiég. A félárnyékos helyeket kedveli. Kanál alakú leveli sötétzöldek, nyáron nyíló virágai pedig sötétkékek. Ez az évelő növény rendkívül jó talajtakaró.

-A Palástfű (Alchemilla) Európában, Ázsiában és Amerikában is megtalálható, közel 300 fajtáját ismerjük. Nedves talajban mutatja meg dekoratív alakját. Magvetéssel, de a nagyobb csomók szétválasztásával is szaporíthatjuk. 

-A Tikszem (Anagallis) Nyugat-Európa lápos, mezős talajain előforduló, 20 mezei virágot számláló növény, aminek a fagytűrőtől a fagyérzékenyen át ismerünk fajtáit. Magvetéssel szaporíthatjuk.

-A Lápi tikszem (Anagallis tenella) kúszó szárain zöldes színű levelek díszelegnek. Harang formájú, rózsaszínes virágai a nyár folyamán nyílnak. Nedves, jó vízelvezetésű helyre ültessük, ahol éri a napfény.

-A Kontyvirág (Arum) Észak-Afrika, Dél-Európa és Nyugat-Ázsia árnyékos területein megtalálható növény, melynek 26 faja van, amik általában a tavasz beköszöntével kezdenek el nyílni.  Szaporítani tavasszal, magvetéssel lehet. Fagytűrő, de enyhén fagytűrő fajtája is ismeretes.

-Az Óriás olasznád (Arundo donax) helytől függően 3-6 méterre is megnőhet. Ennek a bambuszszerű növénynek a szárai vastagok és csomósak, aminek a végén nagy vöröses színű virágzat nő, ami később fokozatosan kifehéredik. Védjük az erős széltől, és napfényes helyre ültessük.

-A Völgycsillag (Astrantia) fagytűrő növény, melynek 10 évelő faja létezik. A hegyi vidékeken Európában és Ázsia bizonyos részein őshonos. Magvetéssel vagy tavaszi tőosztással szaporítható.

-A Nagy völgycsillag (Astrantia major) ötosztatú levelei felett a fellevelek ötszirmú, zöld és rózsaszínű virágokat ölelnek körül. Fehér virágai és zöld csúcsú fellevelei igazán érdekes látványt nyújtanak. 60 cm magas és 45 cm széles lehet.

-A Kakukktorma (Cardamine) az északi félteke kevésbé meleg területein őshonos. Közel 150 fajtája van, amik közül találhatunk egynyárit, évelőt is. Magvetéssel szaporíthatjuk ezt a fagytűrő növényt.

-A Réti kakukktorma (Cardamine pratensis) gazdag talajú, árnyékos helyre ajánlott ültetni. Zsázsaféle levélzete és tavasz végén nyíló rózsáslila virága van.

-A poloskafű, poloskavész (Cimicifuga) Európa, Közép- és Kelet-Ázsia illetve Észak-Amerika területein őshonos ez a 15 fajból álló növény. Neve onnan ered, hogy régebben a poloskák elijesztésére alkalmazták. A nedves, árnyékos helyeket kedvelik. Magvetéssel szaporítható ez a fagytűrő növény.

-A Sáfrányfű (Crocosmia) Dél-Afrikában őshonos. 7 fajtáját különböztetjük meg. Íriszszerű levelei igen hosszúkásak. Nyár végén nyílnak a narancsszínű, piros virágok. Magvetéssel vagy a csomók szétosztásával lehet tavasszal szaporítani. 

-A Pajzslevél (Darmera peltrata) kerti tavak ideális éke. Nagy, kerek levelei később jelennek meg, mint csillag alakú, rózsaszínes virágai. Indián rebarbarának szokás nevezni, ami onnan ered, hogy levelei a rebarbaráéra emlékeztetnek a legjobban. Félárnyékba vagy teljes napsütésbe ültessük, iszapos talajba.

-A Bálványvirág (Dodecatheon) a Sziklás-hegység mentén őshonos. 14 fajtáját tartjuk számon, amelyek között csak annyi különbség van, hogy mindegyik faj más-más méretű. Patakok, sziklás területeken kiválóan alkalmas. Magvetéssel vagy a nagyobb tövek tavaszi szétosztásával szaporíthatjuk. Fagytűrő növény.

-A Cifra bálványvirág (Dodecatheon meadia) népi neve a hullócsillag, ami onnan ered, hogy a virágszirmok a megtermékenyítés után felfelé állnak. A nedves talajt, félárnyékos, teljes napsütéses helyet szereti, érdemes ilyen helyre ültetni. Ciklámenszínű virágai erős virágszárakon ülnek, fogazott szélű, ovális levelei középzöld színűek. 

-A Sédkender (Eupatorium) Amerika és Európa területein őshonos, közel 40 évelő, egynyári, és fagytűrő fajtája van. Nagy tavak mellé javasolt ültetni. Szaporítani tőosztással lehetséges tavasszal. 

-A Vörös sédkender (Eupatorium purpureum) a félárnyékos helyeket szereti. Virága mályvaszínű, ami sötétlila nyélen helyezkedik el. Csomókban növekvő virágzata lapos. Fagytűrő, évelő növény. 

-A Legyezőfű (Filipendula) a Himalája, Észak-Ázsia, Észak-Amerika nyirkos területein őshonos fagytűrő növény. Mintegy 10 faját tartják számon.

-A Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a napfényes, félárnyékos helyet kedveli. Virágai széles ernyő alakban nyílnak, krémfehérhez hasonló színűek. Összetett levelei, hullámos fonákjuk és merev szárai teszik érdekessé ezt a bokrosodó évelő növényt. 

-A Fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) Európában őshonos. Fűzérszerű keskeny levelei és kék virágai igazán mutatóssá teszik ezt a hálás növényt. Nedves talajba árnyékos helyre javasolt ültetni.

-A Bókoló gyömbérgyökeret (Geum rivale) napfényes területre érdemes ültetni. Nyirkos legelők, vízpartok mentén szinte mindig megtalálható. Eperszerű levelei vannak. Porzói közel akkorák, mint a virág szirmai. Lilásrózsaszín virágai lekókadva díszelegnek. 

-A Brazíliai óriáslapu (Gunnera manicata) a napfényes, félárnyékos helyeket kedveli. Barna, erős gyökérzetén kis szőröcskék találhatók. Üvegmosó kefeszerű virágzata barnás, pirosas színben pompázik. Szárai 2 méteresre is nőhetnek, levelei is elérhetik a 2 méteres szélességet. Érdes leveleinek a széle mélyen karéjozott.

-A Sásliliom (Hemerocallis) Kelet-Ázsiában őshonos. 15 fűszerű fajtáját tudjuk megkülönböztetni. Egy napig nyíló virágai nagy mennyiségben nyílnak. Tavaszi tőosztással szaporíthatjuk ezt a fagytűrő, évelő növényt. 

-A Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) a napfényes, félárnyékos helyeket kedveli. Osztott levelei akár 1 méter szélesek is lehetnek, Fehér, kerek virágai üreges nyárson ülnek. Vízpart mellett érzi magát a legjobban.

-Az Árnyékliliom (Hosta) Kelet-Ázsia, de leginkább Japánban őshonos. Körülbelül 70 évelő fajtája van. A nyirkos talajt kedvelik, érdemes ilyen helyre ültetni, de bármilyen közegben megélnek. Tőosztással szaporíthatjuk.

-A Peremizs (Inula) Európa, Ázsia és Amerika területein őshonos. Közel száz egynyári vagy évelő változatát tartjuk számon. Margarétaszerű virágáról könnyen fel lehet ismerni. Ősszel vagy tavasszal tőosztással szaporíthatjuk ezt a fagytűrő növényt.

-Az Írisz, nőszirom (Iris) 300 nedvességkedvelő fajtája a mérsékelt égövi területek vízi kertjeiben szinte mindenhol megtalálható. Tőosztással szaporíthatjuk a nyirkos talajt kedvelő fajtákat. Fagytűrőtől a melegkedvelőig léteznek fajtái.

-A Vízparti írisz, „japán írisz” (Iris ensata) nevéből is következtethető származási helye. Klemátiszszerű virágai szinte minden színben pompáznak. Leveleinek középső ere gerincformaszerűen emelkedik ki a többi közül. Gyökérzetét nyáron érheti víz, de télen semmiképp ne hagyjuk vizes helyen. 

-A Narancsvörös írisz (Iris fulva) az USA déli részén őshonos. Napfényes helyre tegyük, hogy érje a napsütés. Csúcsainál ívesen meghajló szalag formájú levelei zöld színűek. Hat narancsvörös virág nyílik tavasszal a cikcakkosan növő szárakon. 

-A Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Európa és Észak-Ázsia napfényes területein őshonos. Nyáron nyíló ibolyakék virágai csoportosan jönnek elő. Fehér, esetleg sárga közepű alsó szirmain erezett mintákat figyelhetünk meg. Fűszerű levelei elérhetik az 50 cm-t is. Mogyoróbarna magházával igazán jól mutatnak a kertekben.

-A Tőzike (Leucojum) mintegy 10 Közép-Európában honos növényt foglal magába. Hóvirágszerű fehér virágainak végén zöld pontok találhatóak. A hagymák oldalán fejlődő sarjak leválasztásával az őszi elsorvadás után vagy magvetéssel szaporíthatjuk. Fagytűrő, hagymás növény.

-A Nyári tőzike (Leucojum aestivum) a napsütéses helyeket kedveli. Fehér, harang alakú virágai erős, zöld szárakon ülnek. Külső szirmainak végén zöld pöttyök láthatóak. Nárciszszerű zöld levelei vannak. 

-A Tavaszi tőzike (Leucojum vernum) általában tavasszal nyílik. Szalag formájú levelei vannak. Illatos virága harang formájú, aminek a szirmai vége zöldes. Levéltelen szárain csüngve helyezkednek el a virágok. 

-A Hamuvirág (Ligularia) körülbelül 180 nedvességkedvelő fajtája ismeretes. Európában őshonos. Magvetéssel tavasszal tudjuk szaporítani. Fagytűrő, évelő növény.

-A Bíboros lobélia (Lobelia cardinalis) Észak-Amerika napfényes területein őshonos növény. Világoszöldtől a vörösesbronzig szinte minden színben láthattuk már lándzsa alakú leveleit. A skarlátszerű virágok a nyár végén nyílnak.

-Az Orvosi lobélia (Lobelia siphilitica) az USA keleti felén őshonos. Kétajkú kék virágai, világoszöld levelei és felfelé álló szárainak alsó részén gyűrött levelei dekoratívvá teszik a növényt. Ültethetjük akár teljes árnyékba is ezt az évelő, fagytűrő növényt.

-A Kakukkszegfű (Lychnis) 15 kétnyári, illetve közel 20 évelő fajtáját különböztetjük meg. Magvetéssel szaporíthatjuk ezt a fagytűrő növényt. Az északi félteke mérsékelt égövben megtalálható.

-A Réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) Európában őshonos. Vékony szárain helyezkednek el csillag alakú, hasított,