Lombhullató cserje, bogyótermés, fűszer- és gyógynövény, 

 

Eredet: Kelet-Ázsia mérsékelt övi területeken honos.

 

Jellemzői:

Élénkzöld színű levelei, hosszú, keskeny, alapjuknál kiszélesedők, átellenes állásúak, hajtása bókoló, lombhullató cserje. Halványlila, néha sárga kihegyesedő szirmú virágai nyáron nyílnak. Őszre, tél elejére skarlátvörös bogyókat érlel, amelyek sokáig díszítik a növényt. A téli kopár tájban felemelő látvány. A kínai gyógyászat a bogyókat, gyökérkérget, és ritkábban a leveleket máj- és veseműködés, vérkeringés élénkítésére használja. Termésével tuberkulózist, cukorbetegséget, gyermekkori tüdőgyulladást, szürkületi farkasvakságot gyógyítanak. Más gyógynövényekkel együtt alkalmazva a bogyók hatóanyagai fiatalító hatásúak, késleltetik az őszülést, a bőr ráncosodását, a vázizmok növekedését, és a májfoltok kialakulását. Termését a kínai konyha fűszerként is használja. Rizsköretet, frissítő levest, alkoholos italokat készítenek vele.