Babérfélék családja, babérvirágúak rendje, örökzöld fa vagy cserje, többségük mérgező, gyógy- és fűszernövény,

 

Eredet:

A görög legenda szerint Apolló, a görög gyógyászat istene, beleszeretett egy nimfába, Daphnéba, aki nem viszonozta Apolló érzéseit. Daphné könyörgött isteneihez, hogy szabadítsák meg szerelmes üldözőjétől, azonban azok babérfává változtatták. Apolló szentnek nyilvánította a fát és innentől kezdve a kitűnő katonákat és költőket babérkoszorúval ajándékozta meg. Aztán a halandók is átvették ezt a szokást, i.e. 776-ban az első olimpián babérkoszorúval koronázták meg a legjobb sportolókat. A történelem során tudjuk, hogy a rómaiak császáraik fejét övezték babérral. Mediterrán területeken honos, nemes babérnak is nevezzük.  

 

Jellemzői:

Aromás illatú levelei bőrneműek. Virágai kicsik, sárgászöld színűek, csomókban nyílnak. Termése bíborszínű vagy fekete bogyó. Kisebb a szőlőnél. Nagyon nehéz termeszteni. Elsősorban fűszernövény, szerte a világon nagyon kedvelt. A magyar konyhában is elszeretettel használjuk. Elsősorban aromás illatú leveleit használjuk. Emésztésjavító hatású levelei mártások, pástétomok, levesek, sültek ízesítésére használjuk. Bogyóiból babérolajat préselnek, mellyel likőröket ízesítenek. Ebből a zsíros olajból szappan is készülhet. Levélfőzetéből készített fürdővíz végtagfájdalmak enyhítését szolgálja. Leveleinek higított illóolajával ficamok, izületi gyulladások enyhítésére használjuk. Vigyázat, bizonyos esetekben bőrallergiát okozhat! A levelek rovarűző hatása is ismert.