Gyermekláncfű (Taraxacum officinale) | |
ategória: Évelő növény, gyógynövény, gyomnövény,
Eredet:
Köznapi neve pongyola pitypang. Az ókori kínaiak megfázás, tüdőgyulladás, májgyulladás, hörghurut, furunkulus, elhízás, fekélyek, fogfájás, viszketés, belső sérülések kezelésére alkalmazták. Mellrákot gyógyítottak vele. Az arab orvosok később még vizeletkiválasztást fokozó hatását is felismerték. Európában még az epekő és a sárgaság ellen is használták. A XVII. században Nicholas Culpeper, angol herbalistának köszönhetően gyógyító ereje és képessége gyorsan elterjedt. Észak-Amerikába a korai telepesek vitték be, és az indiánok is használták. A XIX. század nagy zöldségkeverékének a Lydia E. Pinkham-féle csodaszernek alkotórésze volt. A ma kapható Pinkham keverék már nem tartalmazza a pongyola pitypangot. Emellett azonban sok herbalista megvetette, mert gyomnövényből lett gyógynövény.
Jellemzői:
Közismert, hogy a gyermekláncfű gyorsan terjedő gyomnövény. Karó alakú gyökere mélyen rögzül a talajban. Lándzsás, tőrózsában álló, fogazott levelei a gyökértörzséből fejlődnek ki. Üreges szárai csúcsán nyílnak sárga, magányos virágai. Melyek érés után magok százait tartalmazzák, elfújva könnyen szaporodik tovább. Gyökere, szára, levelei tejszerű nedvet tartalmaznak. Tápértékekben gazdag. Friss leveleiből salátát készíthetünk. Káliumban gazdag. Menstruáció előtti fájdalmak csökkentése, magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, epekő és egyéb más betegségek ellen ajánljuk.
| |
Videótár
|