Évelő növény, gyógynövény, takarmánynövény

 

Eredet:

Már az őskor óta takarmányként termesztik. Az ősi görögök, rómaiak és kelták vallási szimbóluma volt. A kereszténységet megelőző időkben Írország jelképe volt. Az őskeresztények a növényben a Szentháromság szimbólumát látták. Hosszú kultúrtörténete során a lóhere lett a treff kártyaszín alapmotívuma. A kínai orvosok köptetőként használták a virágait. Az orosz népi gyógyítók asztma ellen is használták. Más kultúrákban kenőcsökben, vízhajtóként, gyulladáscsökkentőként, nyugtatóként, köhögéscsillapítóként és a rák kezelésében is használták. 

 

Jellemzői:

Félméteresre növő, levelei hármas csoportokban helyezkednek el. Ehető, illatos, lila vagy vörös színű, labda alakú virágai sok kis szirmocskából tevődik össze. Hüvelyes növény. Tavasszal vagy ősszel felmagzik. Virágait teljes virágzáskor gyűjtsük be. Lovak számára takarmánynövény. A XIX. század végére illetve a XX. század elejére a lóhere számos szabadalmazott gyógyszer, a Trifolium vegyületek alapanyaga volt. A gyártók szerint ezek a vegyületek bőrbetegségek, a szifilisz és a nyirokmirigyek tuberkulózisa kezelésében gyógyító és frissítő hatással rendelkeztek. Mások szerint semmiféle bizonyíték nincs erre. A lóhere függetlenül ettől egészen 1946-ig fennmaradt a bőrbetegségek gyógyszereinek listáján. A lóhere egyik összetevője volt Harry Hoxsey sokat kritizált alternatív rákgyógyító terápiájának. Ekcéma, pikkelysömör, emésztést javító, köptető hatása van.