Érdeslevelűek családja, borágóvirágúak rendje, egynyári, évelő és lágyszárú dísznövény, valódi kétszikű, zárvatermők, kerti növény, dísznövény, 

 

Eredete:

Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália trópusain honos, az erdők mélyén szőnyeget képezve él. Ma már számtalan változata van. Körülbelül 50 fajtája lehet. 

 

Jellemzői:

Levelei hosszúkásak, szőrösek. Hosszabb fagyokat is kibír, de egy kis takarást azért jobb, ha biztosítunk neki. Kora tavasszal kezd dúsan virágozni. Virágai kicsi, csillag alakúak, utána rögtön jönnek a szív alakú, érdes hosszú nyelű levelek. Színe lehet világoskék, kék, rózsaszínű vagy fehér.   

 

 

 

Alacsony hőmérsékleten virágzik a legszebben. Kedveli a napos, enyhén árnyékolt helyeket. A nedves, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, agyagos, de laza talajt szereti. Ha ezeket tudjuk biztosítani számára, biztos, hogy nem marad el a bőséges virágzás sem.  Szaporítása tőosztással, de magról is történhet. Magról tavasszal úgy vethetjük, hogy a magokat folyamatosan nedvesen tartjuk és következő tavasszal a helyére ültethetjük. Ekkor kétnyáriként kezelendő. Palánta vásárlásával egyszerűbben megoldhatjuk ezt. Szaporodási képessége kitűnő. Lisztharmatra érzékeny. Kártevői a csigák és meztelencsigák.   

 

Alfajok: 

-Az Erdei nefelejcs (Myosotis sylvatica) apró, kihegyezett levelei vannak, olyan, mint az egérfüle. Rövid életciklusú, de jó szaporodó képességű fajta. 

-A Kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla) Nyugat-Kaukázus erdeiben, hegyi rétjein honos. Ez a fajta 30-40 centiméterre nő. Kis, csillag alakú, világoskék virágait virágzatokban hozza. Kora tavasszal pompázatos látványt nyújt a tél kopársága után.  Ez a fajta teljesen télálló.