Évelő lágyszárú növény, fűszer- és gyógynövény

 

Eredet:

A húsos, fűszeres illatú gyömbérgyökeret már az emberiség hajnala óta főzéshez és gyógyításhoz egyaránt használják. Az ókori indiaiak főzéshez, ételek tartósításához, emésztési zavarok gyógyítására használták. Szerintük a testet és a lelket egyaránt tisztítja. Vallási ünnepek előtt gyömbért ettek fokhagyma és vöröshagyma helyett, nehogy megsértsék isteneiket i.e. 3000 körül Sen Nang által összeállított első kínai nagy füvészkönyv, a Pen Cao Csing már kiemelkedően foglalkozott a gyömbérrel. Szerintük a gyömbér megszünteti a testszagot és összehozza a testet a lélek birodalmával. A kínai tengerészek tengeribetegség ellen gyömbért rágtak. Valamint izületi gyulladást, veseproblémákat gyógyítottak vele, hal- és tengeri állatokból készült ételek ízesítésére használták. Az ókori görögök emésztés javításra, a kenyérbe dolgozták és így gyomorrontás megelőző gyömbérkenyeret kaptak. A rómaiak is ugyanerre használták, de Róma eleste után Európában ritka és nagyon drága növény lett. Angliában és az amerikai gyarmatokon gyomornyugtató italokat és sört készítettek belőle. Ez volt a mai gyömbérsör előfutára. Ma is népszerű házipatikaszer émelygés, hasmenés, hányinger ellen.   

 

Jellemzői:

Aromás, gumós gyökérről növő trópusi évelő növény. Minden évben hoz egy 1 méter hosszú kerek szárat vékony 15 cm hosszú, lándzsa alakú levelekkel és egy nagy füzérekben nyíló bíbor és sárga virágot. Illatos virágai hosszú ideig virágoznak. Csak meleg éghajlaton nő. A trópusi Ázsia síkvidéki esőerdeiben honos. Gyöktörzse frissen, szárítva, konzerválva, savanyítva egyaránt felhasználható. Az őrölt gyömbérrel édességeket, süteményeket ízesítenek. A keleti konyha és gyógyászat elmaradhatatlan fűszere és gyógynövénye. Főzete gyengíti az émelygést. Belégzőszerekben megfázás és légúti betegségek esetén használják. Teafőzete szélhajtó, emésztésjavító, lázcsillapító hatású. Illóolaja bedörzsölőszerekhez adva enyhíti az izomgörcsöket, lumbágót, reumás panaszokat. Elűzi a fáradtságot.