Ernyősök családja, ernyősvirágzatúak rendje, zárvatermő, kétszikű, fűszer- és gyógynövény

 

Eredet:

Krisztus előtt 3500-ból fennmaradt ételmaradványokban már kimutatták. Az ősi egyiptomiak nagyon kedvelték aromás illatú magjait. Az Ebers-féle papirusztekercsben, amely a föld egyik legrégebbi írott orvosi dokumentuma, 2500 éves, már emésztési zavarokra ajánlották. Dioszkoridész ókori görög orvos emésztésserkentő gyógyszerként használja. Shakespeare idején a köménymagos sült almát gyomornyugtató desszertként ismerték. A IV. Henrik című drámában az étkezést ranettalmával és egy tál köménymaggal fejezték be. A XVII. század angol herbalistája, Nicolas Culpeper emésztésserkentésre, szélszorulásos görcsökre használta. A történelem során Amerikában, Európában és a Közel-Keleten hashajtók kedvelt adaléka volt, gyengítette erős hatásukat. Menstruációs görcsök enyhítésére, menstruáció előbbre hozatalára, tejképződés növelésére használták.     

 

Jellemzői:

60 cm magasra növő, kétnyári növény. Levelei tollszerűek, fehér virágai nyár elején nyílnak, apró esernyőszerű fürtökben. Magról könnyen szaporítható. Szereti a porhanyós, tápdús talajt és a teljes napfényt. A túlöntözést kerüljük. Kétnyári, tehát első évben egy kevés levelet és egy főgyökeret növeszt. Szárát, tollszerű leveleit a második évben növeszti fel, majd ezután érleli meg ízletes magjait. Nyár közepére érnek meg a magok, ezután begyűjtjük. Néhányat otthagyunk, így biztosíthatjuk önvetéssel a jövő évi termést. Modern kutatások kimutatták, hogy a köménymagban megtalálható két vegyület a karvol és a karvén, nyugtatja az emésztőcsatorna sima izmait, és segíti a gázok eltávozását is. Tehát a menstruációs görcsöket is enyhíti. Kenyerek (pl. a rozskenyér ízesítő magjaként ismert), levesek, pörköltek, saláták, savanyú káposzta, páclevek és húsok ízesítésére használjuk. Megtalálható a skandináv Aquavit és a német Kummel emésztést segítő likőrökben is.