Gyógynövény, kétlaki növény

 

Eredet:

A világ legrégebbi orvosságának tekintik. A gyógynövényekkel való orvoslás hagyománya 5000 éves. A kínai gyógyászat már 3000 évvel ezelőtt megfázásra, asztmára és szénanátha kezelésére használta. Indiai és pakisztáni változatait is ilyen régóta használják. 1847-ben a mormonok elérték Utah államot, itt ismerték meg a helyi indiánoktól az eredeti, borókaízű amerikai csikófarkot, élénkítő italként fogyasztották. A mormonok a kávé és a tea helyettesítésére használták, és az Államok nyugati részén mormon teaként vált nagyon népszerűvé. 

 

Jellemzői:

Furcsa növény, kertbe nem való. Majdnem levéltelen cserje. Elágazó, szívós, kéregtelen ágai, hosszú levelei vannak. Apró, sárgászöld virágai nyáron nyílnak. Hím- és nőivarú virágzata külön növényen jelennek meg. Magjai tobozban fejlődnek. A csikófark aktív alkotórészei az efedrin, a pszeudoefedrin és a norpszeudoefedrin, melyek erős központirendszer-izgatók. Az efedrin tágítja a légutakat, hörgőket, serkenti a szívműködést, növeli a vérnyomást, fokozza az anyagcserét, az izzadást és a vizeletkiválasztást. Csökkenti a nyál- és a gyomorsav kiválasztást. Mellékhatása, hogy növeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést. Ezért helyettesítették a pszeudoefedrinnel, amely nem olyan problémás. Számos, recept nélkül is kapható, megfázás és allergia elleni szer aktív komponense.