Fűzfélék családja, fűzvirágúak rendje, lombhullató, fa, zárvatermő, kétszikű, kétlaki, évelő növény, kerti növény, dísznövény, gyógynövény    

 

Eredet:

Az ókori egyiptomiaknál a Nílus partján növő fehér fűz az öröm jelképe volt. A zsidók szintén örömüket lelték a szép fában, s Mózes III. könyvében Isten elrendelte, hogy az őszi aratási ünnepeket egy fűzfakéreggel fedett ideiglenes menedékhely felállításával ünnepeljék. De a Jeruzsálemi Nagy Templom elpusztítása után, mely a zsidó nép Babilónából történő száműzetésének kezdete volt, a fűzfa a szomorúság jelképévé vált. A kínai gyógyászat a fűzfakérget több ezer évvel ezelőtt használták fájdalomcsillapításra. Azonban Európa 5 évszázad eltelte után fedezte fel hatását. A XVIII. századra széleskörben használták a láz összes fajtájára és fájdalomcsillapításra. Észak-Amerikába a telepesek hurcolták be, de sok indián törzset találtak, kik szintén használták kérgét láz- és fájdalomcsillapításra. 1828-ban francia és német vegyészek kivonták a fehér fűzfakéreg aktív komponensét, a szalicilt. 10 év múlva egy olasz vegyész előállította az aszpirin elővegyületét, a szalicilsavat. Ezt a hatásos fájdalomcsillapítót a fehér fűzfában fedezték fel először a kémikusok, de az első aszpirint mégis egy másik növényből, a legyezőfűből kivont szalicilsavból állították elő. A legyezőfűben levő szalicilt 1839-ben fedezték fel. A XIX. század közepén kimutatták mindkét vegyület, a szalicin és a szalicilsav láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatását. Sajnos mindkét vegyületnek kellemetlen és veszélyes mellékhatásai (hasmenés, hányinger, fülzúgás, vérzés, gyomorfekély kialakulása, légzőrendszeri bénulás, halál) vannak.       

 

 

 

 

Alfajok:

- A Kecskefűz (Salix caprea) hasonló gyógyhatásai vannak, mint a fehér fűznek.

- A Babiloni szomorúfűz (Salix babilonica) gyökerének kérgét a leukémia és a kemoterápiás kezelések során megsérült csontvelő regenerálására használják.

- A Vörösvesszőjű fűz (Salix alba var.caerulea) fájából krikettütőt faragnak.