Galagonyák (Crataegus sp.) | |
Kategória: Rózsafélék családja, rózsavirágúak rendje, lombhullató cserjék, bogyótermés, gyógynövény, fás szárú,
Eredet:
Európa, India, Észak-Afrika erdő, erdőszélein honos. Hazánkban is megtalálható. Más néven májusvirág, disznókörte, giligán, galegenye. A görögök és a rómaiak a reménnyel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolták össze. A görög nyoszolyólányok jó illatú galagonyavirágokat viseltek, a menyasszonyok egész ágat. A rómaiak a leveleit a csecsemők bölcsőjébe tették, a gonosz szellemeket akarták így elűzni. A keresztényeknél pedig Krisztus töviskoronája készült galagonyából. Ebből kifolyólag a növény a balszerencse és a halál szimbóluma lett. Néhány európai fajnak rossz szaga van. A fákat dögevő rovarok porozzák be, mégpedig a virágok rothadó szagot árasztanak, ez vonzza oda őket. Így kapcsolták össze a pestissel, mivel a járvány rövid idő alatt sok embert ölt meg, sokáig nem tudták őket eltemetni, rothadtak, bűzlöttek. Ezzel a galagonya összekapcsolásra került a pestissel. Több évszázad múltán megszabadult rossz hírétől és orvosságként kezdték el használni. Az I. világháborúban zsenge leveléből teát, őrölt magjaikkal a kávét helyettesítették.
Jellemzői:
Kis termetű, lombhullató növény, fehér kérge tövises. Tövises hajtású, levelei fűrészes szélű, karéjosak. Tavasszal csomókban hozza fehér fűszeres illatú virágait. Ősszel piros színű bogyókat érlel, kis almácskákra hasonlítanak. Faanyaga nagyon kemény. Több száz fajtája létezik, alkalmazkodik a környezetéhez. Gyengén lúgos talajt kedveli, bizonyos fajtái a teljes napfényt, míg más fajtái a félárnyékot kedveli. A városi szennyezett levegőt is és a zord, szeles hegyoldalakat is jól bírja. A levél, a virág és a termés hatóanyagai élénkítik a szívműködést és segítik a vérkeringést. Teafőzete szívelégtelenség, ritmuszavarok, artériás görcsök, vizenyők kezelésére alkalmas. Csökkenti a vérnyomást, tágítja a szívkoszorú ereket. Kínában újabban gyomor- és petefészek tumorok gyógyításában alkalmazzák.
| |
Videótár
|