Évelő, lágyszárú, gyógynövény

 

Eredet:

Ázsia, Észak-Amerika keleti részein folyó- és folyópartok mentén honos. Hazánkban nem őshonos, de a XVI. század óta gyógynövényként tartjuk nyilván, tudatosan termesztjük. Így mára már meghonosodott. Más néven bécsisás.

 

Jellemzői:

Kúszó gyöktörzsű, évelő növény. Hullámos szélű levelei élénkzöld színűek, kard alakúak, aromás illatúak. Szögletes szárú, torzsavirágzata sárgászöld színű. Levélrügyeiből és szárának belső részéből salátát készítenek, gyöktörzsét kandírozzák, likőrt ízesítenek vele. Leveleit és gyöktörzsét a népi gyógyászatban termeszek elűzésére, fogpor és arcvíz készítésre használták. Gyöktörzséből teakeverék készül, mely élénkítő, emésztésjavító hatású. A kínai gyógyászatban epilepszia, szélütés, izületi fájdalmak kezelésére használják. Hatóanyagai rovarűző hatásúak.