Fűszer- és gyógynövény

 

Eredet:

Évszázadokkal ezelőtt a Karib-tenger indiánjai rájöttek, hogy a papaya széles leveleibe burkolt hús gyorsan megpuhul. Az indiánok az éretlen gyümölcsöket bevágták, a benne levő tejszerű nedvet (latex) összegyűjtötték, majd sebek, gombás fertőzések, betegségek, sömör gyógyítására használták. Asszonyaik éretlen papaya gyümölcsöt ettek menstruáció serkentésére, vetélés vagy szülés megindítására. A Fülöp-szigetek lakói gyökeréből főzetet készítettek, aranyér gyógyítására használták. A jávai bennszülöttek izületi fájdalmak megelőzése céljából fogyasztották gyümölcsét. A japánok a levét emésztési zavarok kezelésére használták, s a papaya leveleket Ázsia-szerte sebek gyógyítására használták. Szülés megindítására a gyümölcs nedvét a méhnyakra kenték.       

 

Jellemzői:

A legtöbb ma használatos húspuhító konyhai fűszer alapanyaga a papaya kivonat. A Karib-szigeteken őshonos. Az európaiak a papayát a trópusi Ázsia egyes területein is meghonosították. A papayafa 7 méternél magasabbra is megnőhet, törzse világos színű, rostos hánccsal fedett szivacsos, üreges fabél alkotja. Levelei sima felszínű, kéz alakú, pálmaféle levelek, melyek hatalmasra nőnek. Körte alakú, sárgászöld gyümölcse, belsejében ízletes, narancssárga színű pépet találunk. A gyümölcs akkor érett, ha már megpuhult. Íze a sárgadinnye ízére hasonlít. Napjainkban a gyümölcsből és a levéből készült teát emésztésserkentőnek, gyomornyugtatónak, sebek kezelésére, bélférgek kiűzésére ajánlják. A papaya legfontosabb lebontóenzimje a papain. A papain a lágy kontaktlencsék karbantartására kifejlesztett tisztítóoldat egyik hatóanyaga.