Bükkfafélék családja, bükkfavirágúak rendje, lombhullató gyógynövény, makktermésű, zárvatermő, kétszikű, fás szárú, 

 

Eredet: 

Hazánkban is, de enyhe klímájú mérsékelt övi területeken is honos. Európába római közvetítéssel tört be, elsősorban ehető termése miatt kedvelték és vitték magukkal mindenhova. A Kárpát-medencében is honos, sőt még a Börzsönyben, Alpokalján is megtalálható.

 

Jellemzői:

 15-20 méter magasra növő, terebélyes koronájú fa. Fényeszöld, durván fogazott levelei vannak. Júniusban virágzik, krémszínű barkáiból fejlődik ki termése, az ehető makktermés. Vékony, tűszerű tüskék veszik körül a kupacsot, melyben van az ehető termése. A tüskés kupacs általában 2 makkot rejt. Mintegy 3000 éve termesztik. Kérge fiatalon csersavban gazdag, sima, szürke. Idősebb korban sötétbarna, csavarvonalban bordázott. Barkáival dohányt illatosítanak. Magja ehető, igazi ínyencség. Ehetjük főzve, sütve, őrölve vagy pépesítve is. Lisztjét keményítő előállítására és vászonfehérítésre egyaránt használják. Levelei is csersavban gazdagok. Összehúzó hatású teát készítenek belőle, melyet köhögés és asztma ellen fogyasztanak. A levelek és a makkhéj kivonatát samponokhoz adják, mely aranyló fényt kölcsönöz a hajnak.