Lucernafélék családja, évelő lágyszárú növény, gyógynövény, hüvelytermés, takarmánynövény

 

Eredet:

Már az ősi indiai, kínai kultúra is használta. Étvágygerjesztésre, emésztésjavításra, fekélyek kezelésére. Amerikába a spanyolok vitték be, ahol hamarosan kedvelt takarmánynövény lett. A polgárháború után, mint gyógynövény elfelejtették. Egészen az 1970-es évekig így volt, amikor is népszerűsége a salátástálakon jött vissza.      

 

Jellemzői:              

Hazánkban is termesztett, sokfelé elvadult növény. Hármasan összetett levele, csúcsa fűrészes, fürtökben nyíló ibolyakék virágai vannak. Virágainak nektárja a méhek és pillangók tápláléka. Hüvelytermése feltekeredett. Zsenge leveleit, csíráztatott magjait nyersen salátaként vagy frissítő italokba keverik. Csíráztatott magvak ásványi sókban és vitaminokban gazdagok. Magjaiból olajat préselnek. Idős emberek étvágyserkentő étele. Leveleiből klorofillt, magjaiból sárga festéket készítenek. Értékes zöldtakarmány, a szarvasmarhák tejhozamnövelésére adják. Az arabok versenylovaiknak adják, ezzel fokozzák teljesítményüket. Gyökérgumóiban nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, ezért értékes zöldtrágya. Magját senki sem eheti meg, mert erős mérgező hatású aminosavat tartalmaz, a kanavanint.