Évelő lágyszárú növény, fűszer- és gyógynövény,

 

Eredet:

A többi fűszerrel ellentétben ez feledésbe került a XVII. században, s csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel újra a természetgyógyászat számára, mint szájon át adható érzéstelenítőt, és szívbetegség megelőzésére. Az ókori görögök fogfájás csillapítására használták. Plinius római természettudós fáradtság ellen adta. Hazánkban nem honos, szibériai termesztett növény. Más néven tárkonyüröm, esztragon.     

 

Jellemzői:

1 méter magasra növő, bokrosodó, elágazó hajtású, zöldes fészkű évelő növény. Fényes, keskeny levelei édeskés, kesernyés, borsos, kicsit ánizsos ízűek. Aktív komponense az illóolajtartalma, sajnos a szárítás során nagymértékben tönkre megy. Emiatt friss, ecetben tartósítva vagy mélyhűtött formában alkalmazzuk. A tárkony, mint fűszer a berni mártás alapfűszereként a legismertebb. Levele a francia konyha kedvelt fűszere. Savanyúságokhoz, különböző fűszerkeverékekhez adják. Levelének teája ásványi anyagokban, jódban, A- és C-vitaminban gazdag. Étvágyjavító, élénkítő, emésztésjavító hatású. Leveleit rágva, keserű gyógyszerek bevétele előtt érzéketlenné teszi az ízlelőbimbókat. Gyökere fogfájás csillapítására ajánlott. A tárkonyolaj eugenolt tartalmaz, mely fájdalomcsillapító hatású. Emiatt a vegyület miatt használták már évezredek óta fájdalomcsillapításra. A tárkonyolaj hatásos bizonyos fertőzéseket okozó baktériumok ellen.